„Patengeld”, avagy keresztelési ajándék 2022 augusztus 08. – # Mindennapok története

Pallag Márta és Mézes Ádám (Magyar Nemzeti Múzeum) egy jellegzetes keresztelési ajándékkal ismerteti meg az olvasót: a keresztelési emlékéremmel, amely a családtörténeti kutatások során fontos forrás lehet, hiszen míves és értékes lenyomatát adja a szülők társadalmi állásának és kapcsolatrendszerének. A cikk a Sorsfordító virtuális családtörténeti kiállításhoz kapcsolódik, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös projektjeként készült.

Egy pénteki napon, 1657. február 23-án Ulm városában Christian Kürstnek és nejének, Walburga Fündnek megszületett második gyermeke és egyben első leánya, aki a keresztségben még aznap a Dorothea Elisabetha nevet kapta. A korszakban a magas csecsemőhalandóság miatt a keresztelő megtartásával jobban siettek, így gyakran már a születéskor vagy az azt követő napon megkeresztelték az újszülöttet. Szerencsés esetben természetesen, amennyiben a csecsemő állapota nem adott aggodalomra okot, akkor törekedtek arra, hogy lehetőleg a születést követő vasárnapra essen a keresztelő. Ekkor ugyanis a családtagok a legnagyobb számban jelenhettek meg. A fiúk a keresztségben gyakran kapták édesapjuk nevét, a leányok pedig a nagyanyjukét, vagy keresztanyjukét

*

A cikk a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban megvalósuló NKFIH Tudományos Mecenatúra Katt(anj) a tudományra! (MEC-N140829) projekt keretében készült.