Pest palotái — az arisztokrácia városi rezidenciái a 19. században 2026 május 15. – # Az arisztokrácia épített öröksége

Történeti előzmények és főúri paloták

Pest város központjában, a Vármegyeháza (ma Városház utca 7. szám) szomszédságában, a jelentős forgalmú Hatvani út mellett, a ferences templommal szemben (ma Kossuth Lajos utca 4. szám) 1730–1735 között gróf Grassalkovich Antal (1694–1771) koronaőr, királyi személynök építtetett palotát, amelyet 1887-ben lebontottak.

Pest főterén, a piarista rendház szomszédságában báró Péterffy János, királyi ítélőtáblai ülnök 1755–1756 között építtetett kisebb palotát (ma Piarista utca 2. szám). 

Piarista (Kötő) utca a mára megszűnt Városház térről nézve, szemben a Péterffy-palota / Krist-ház (később itt található a Százéves Étterem), jobbra mellette a Vasudvar. 1912. Fortepan / Schmidt Albin

A városközponttól délkeletre, a városfal közelében (ma Károlyi Mihály utca 16. szám) állt gróf Barkóczy V. Ferenc (1710–1765) esztergomi érsek, helytartótanácsi tanácsos palotája és kertje, amelyet 1759–1768 között kibővíttetett. 1769-től gróf Károlyi Antal (1732–1791) táborszernagy, főispán tulajdona lett az épület, amelyet a Károlyi család többször átépíttetett egészen 1928-ig. Ebben a palotában élt gróf Károlyi Mihály (1875–1955), Magyarország miniszterelnöke és első köztársasági elnöke.

Múzeum utca, a Károlyi-palota kertkapuja. A felvétel 1881 előtt készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.010 

A városfalon kívül, az Országút mentén (ma Múzeum körút 14–16. szám) báró Klobusiczky Ferenc (1707–1760) kalocsai érsek 1751–1760 között építtetett palotát és kertet, amelyet később gróf Batthyány József (1727–1799) esztergomi érsek vásárolt meg.

Pest reformkori városfejlődése során – az 1786-tól több ütemben lebontott városfal és feltöltött városárok külső és belső oldalán, részben az újonnan szabályozott telektömbökben – jelentős főúri palotaépítkezés folyt.

A belvárosban a gróf Teleki család több épületet birtokolt. 1871 óta gróf Teleki Géza (1844–1913) politikus, belügyminiszter házassága révén került birtokába a ma József nádor tér 7. szám alatt álló palota, amelyet 1833-ban a görög származású gyapotkereskedő Murat Panajot (1785–1843) bővíttetett kétemeletessé egy 1791-ben épített lakóház felhasználásával. Ebben a palotában született gróf Teleki Pál (1879–1941), Magyarország későbbi miniszterelnöke, aki korábban külügy-, valamint vallás- és közoktatásügyi miniszterként is tevékenykedett.

1873 óta a mai Szervita tér északi oldalán (Szervita tér 8–10. szám) álló palotát 1836-ban bővítették, a mellette álló kisebb házat 1838-ban bérházzá alakították át. 1862-ben gróf Teleki Sándor (1829–1875) és öccse, Gyula (1833–1893) háromemeletesre bővítette a palotabérházat, amelyet 1949-ben lebontottak.

Szervita tér, balra a Teleki palota. 1940. Fortepan / Kelecsényi Kristóf

Nem messze innen, a Hatvani út közelében, gróf Szapáry Antal (1802–1883) főrendiházi háznagy 1817-ben építtetett palotát (ma Szép utca 6. szám), míg 1827–1829 között gróf Cziráky Antal Mózes (1772–1852) országbíró palotát építtetett a ma Szép utca 2. szám alatt. 1859-ben az épületbe a Pesti Kaszinó költözött.

Szép utca 6., lakásbelső gróf Zichy János palotájában. Fortepan / Zichy kúria, Zala

Az új piactér (ma Erzsébet tér) környékén Festetics Antal (1764–1853) császári és királyi kamarás 1826–1830 között palotabérházat építtetett a ma Zrínyi utca 8–10. szám alatt. Ennek közelében 1830–1833 között gróf Marczibányi Márton (1785–1835) országgyűlési követ nagyméretű palotát emelt a ma Zrínyi utca 13. szám alatt.

Zrínyi utca 8–10., Festetics-palota. 1910. Fortepan / Fortepan

1837-ben készült el gróf Szapáry Péterné (1774–1824) csillagkeresztes palotahölgy palotája (ma Mérleg utca 11. szám), amely 1875-ben gróf Karátsonyi Jenőné (1865–1937) birtoka lett.

1808–1825 között a pesti Duna-partot a Szépítő Bizottmány tervszerűen alakította, hogy árulerakásra alkalmasabb legyen, és megtörtént az Ács tér (ma Széchenyi István tér) parkosítása is. A tér keleti oldalára emelt házak közül az egyiket (ma Széchenyi István tér 5–6. szám) gróf Nákó János (1814–1875) vásárolta meg, és 1861–1869 között nagyszabású palotává bővíttette; az épületet 1903-ban lebontották.

A szomszédságában (ma Széchenyi István tér 4. szám) álló házat 1836-ban vásárolta herceg Ferdinand von Sachsen-Coburg-Gotha (1785–1851) és felesége, Koháry Antónia (1797–1862) hercegnő. Fiuk, Ferdinánd (1816–1885) 1836. január 1-jén feleségül vette II. Mária de Bragança (1819–1853) portugál királynőt; leszármazottaik a Portugál Királyság uralkodói lettek 1910-ig, a köztársaság kikiáltásáig. A család a pesti Duna-parti épületet 1874-ben alakíttatta át; a palotát 1905–1909 között lebontották.

Széchenyi István (Ferenc József) tér 4., Coburg-palota (megsemmisült), kínai szoba. A felvétel az 1870-es években készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.018

Széchenyi István (Ferenc József) tér 4., Coburg-palota (megsemmisült). Balra a Mérleg utca, jobbra a Diana fürdő, ma a Belügyminisztérium épülete áll ezen a helyen. A felvétel az 1870-es években készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.017

A hajdani városfalakon kívül gróf Károlyi György (1802–1877) főispán palotája a reformkor egyik legnagyobb formátumú mecénásaként 1859–1868 között épült fel a ma Erkel Ferenc utca 19. szám alatt, palotabérháza pedig 1875–1876 között (ma Erkel Ferenc utca 15. szám).

Pest nagyvárossá válása és a palotaépítés korszaka

Budapest nagyvárossá válása során, az 1860-as és 1870-es évektől nagy számban épültek arisztokrata paloták: egyik típusuk a lakópalota, a másik a palotabérház volt. Az előbbit az építtető tulajdonos család egyedül használta, az utóbbit részben vagy teljesen bérházként üzemeltették.

A század közepéig a fővárosban kevés arisztokrata tulajdonú épület állt, kivételt képezett a belvárosi Károlyi-palota (ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont), valamint néhány várbeli épület. A palotaépítészet aranykora a kiegyezés közeledtével és bekövetkeztével érkezett el, amikor az alkotmányos politikai élet központja a Pest-Budából Budapestre váltó fővárosba tevődött át.

Jellemző, hogy az épülettípus többnyire gócokban terjedt el. Az első számú színhely a belső Józsefváros volt, a Magyar Nemzeti Múzeum szűkebb környezete, vagyis az első képviselőház környéke. Egy további, palotákkal azonban ennél jóval ritkábban beépített városrész az Andrássy út Köröndön túli szakasza, harmadikként a budai Duna-part Vár alatti része, végül a történelmi óváros, vagyis a budai Várnegyed szolgált fontos palotai központként.

A magyar főnemesség palotái Pesten.  Az ábra azt mutatja, hogy mely magyar főnemesi családok és mikor jelentek meg Pesten, illetve hogy az ingatlanokat mikor építették át vagy bontották le.

Józsefvárosi palotanegyed

A 19. század második felében, a Magyar Nemzeti Múzeum új épülete és a Képviselőház közelében közel 30 főnemesi palota épült fel, amelyek a józsefvárosi palotanegyedet alkották. A negyed 32 épületet foglalt magában, köztük néhány korabeli középületet, mint a képviselőház, a lovarda vagy a bank. Ezek közül 26 volt főnemesi palota, míg hat épület bérházként szolgált, amelyet a palota tulajdonosa építtetett. Az építtetők és első tulajdonosok között a korabeli magyar arisztokrácia szinte minden jelentős családja megtalálható volt, különösen a Károlyiak, az Esterházyak, a Festeticsek, a Wenckheimek, a Pálffyak, a Zichyek, a Bánffyak, az Almásyak, az Odescalchiak, a Prónayak, a Hadikok, a Keglevichek és a Hunyadyak. A tervezők sorában olyan neves építészek szerepeltek, mint Ybl Miklós és Meinig Arthur, de jelentős munkát végeztek Skalnitzky Antal és más, a kastélyépítészetben is kimagasló szakemberek.

A paloták többsége a családok egyedüli rezidenciájaként szolgált, olykor szinte kastélyszerű benyomást keltve; ilyen volt például Károlyi Alajos palotája, amelyhez tulajdonképp  „kastélypark” is tartozott. Ugyanakkor a negyedből sem hiányzott a palotabérház, különösen a Múzeum utca épületei – a Zichy- és a Károlyi Istvánné-féle paloták kivételével – mind ebbe a kategóriába tartoztak. A Reviczky utcában viszont csupán a Bánffy család építtetett bérházat a palotája mellé.

A józsefvárosi paloták a Bródy Sándor (korábban Főherceg Sándor) utca, a Múzeum utca, a Reviczky utca, valamint a Pollack Mihály tér (korábban Ötpacsirta, majd Esterházy utca) és néhány környező mellékutca területét töltötték ki. A paloták nagy része ma is áll, és közülük több hosszabb ideje középületek céljaira szolgál. A legjelentősebbek közé tartozik például a Pollack Mihály tér 10. szám alatti Festetics György palotája, amely 1862 és 1867 között épült, valamint a Pollack Mihály tér 3. szám alatt álló Károlyi Alajos palota és kertje, amely 1863 és 1865 között készült el. 

Pollack Mihály tér 10. (Eszterházy utca 40.) Károlyi-palota. A felvétel 1881 előtt készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.005

Pollack Mihály tér 3. (Eszterházy utca 26.) Festetics-palota. Balra a Bródy Sándor (Főherceg Sándor) utca. A felvétel 1872-1878 között készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.011

Hasonlóképpen fontos a közelben lévő Ötpacsirta utca 4. szám alatti Károlyi Geraldine és Pálffy Pál palota, amely 1867 és 1869 között épült, illetve a Pollack Mihály tér 8. szám alatti Esterházy Ferenc palota 1865 és 1871 között. 

Pollack Mihály tér 8. (Eszterházy utca 30.), Esterházy-palota. A felvétel 1880-1890 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.031

Pollack Mihály tér 10. (Eszterházy utca 40.) a Károlyi-palota kertje. A felvétel 1881 előtt készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.009

A Múzeum utca 11. szám alatti épület bérházként szolgált Károlyi István számára 1869 és 1871 között, míg a Bródy Sándor utca 9. szám alatt Keglevich István palotája 1871-ben készült el. A Bródy Sándor utca 14. szám alatt a Degenfeld-Schomburg Imre által építtetett palotabérház 1872 és 1874 között jött létre, míg a Bródy Sándor utca 4. szám alatt Dessewffy Miklós palotája 1874 és 1877 között épült fel. 

Bródy Sándor (Főherceg Sándor) utca 14., Degenfeld-Schomburg Imre palotabérháza. Balra a Puskin (Eszterházy) utca. A felvétel 1874-1880 között készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.013

A Múzeum utca 17. szám alatt Károlyi István országgyűlési képviselő palotája 1881-ben, a Szabó Ervin tér 1. szám alatt Wenckheim Frigyes palotája 1886 és 1889 között, a Reviczky utca 3. szám alatt Pejacsevich Tivadar palotája 1893 és 1896 között, míg a Múzeum utca 5. szám alatt Hadik-Barkóczy Endre palotája 1896-ban épült.

Andrássy út és villa-jellegű paloták

Pest-Buda városfejlesztésének ügyét 1867 után gróf Andrássy Gyula (1823–1890) miniszterelnök vette kézbe, aki egy erős és modern fővárost kívánt teremteni a fejlődő Magyarországnak. 1868. május 17-én pest-budai vegyes bizottságot hívott össze, ahol megfogalmazták a város fejlődése és szépítése iránti igényeket, többek között a Pest központját és a Városerdőt (ma Városliget) összekötő új, reprezentatív útvonal kiépítését. 1871 folyamán megtörténtek a kisajátítások, és felkérték a kor neves építészeit, hogy készítsék el az útvonal egyes épületeinek tervvázlatait. 1872 januárjában megalakult a Sugárúti Építővállalat, augusztus 1-jén elkezdődött az első régi ház elbontása, az év végére pedig megindult néhány új épület alapozása is. Az első látványos tömb, az Oktogont közrefogó négy bérház 1873-ban készült el, és 1876-ig befejezték az útvonal teljes műszaki előkészítését és kivitelezését, amelyet 1876. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adtak át. Az Andrássy úton az utolsó telket 1886-ban építették be.

A történelmi főnemesség palotaépítkezései viszonylag kis számban jelentek meg az úton. Gróf Pejacsevich Pál főrendiházi tag palotabérháza 1878-ban épült az Andrássy út 46. szám alatt, míg a herceg Koháry–Coburg család palotája az 1880-as évek elején az Andrássy út 94–96. szám alatt állt. A gróf Andrássy család palotája 1882-ben az Oktogonhoz közeli szakaszon készült el (ma Andrássy út 59. szám), Pallavicini Sándor őrgróf palotája 1885-ben, az Andrássy út 98. szám alatt az út Kodály Körönd utáni szakaszának egyik legreprezentatívabb épülete lett. Az Andrássy út közvetlen szomszédságában, a Teréz körút 11–13. szám alatt 1884-ben épült fel gróf Batthyány Géza alispán palotabérháza.

Andrássy út 46. (Sugár út 60.) a Jókai tér (Gyár utca) sarkán. A felvétel 1878 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.111

Az Andrássy úti palotaépítkezésekben inkább az új arisztokrácia képviseltette magát. Ezt példázza az Andrássy út 4. szám alatti palotabérház, amelyet báró Harkányi Frigyes országgyűlési képviselő, főrendiházi tag számára 1882–1884 között építettek fel, valamint az Andrássy út 3. szám alatti palotabérház, amely 1884–1886 között Saxlehner András posztókereskedő megbízásából készült. A dúsgazdag és európai hírű műgyűjtő, báró Herzog Mór Lipót fényűző palotája 1885-ben épült az Andrássy út 93. szám alatt, míg az Andrássy út 52. szám alatti palota 1886-ra készült el Haggenmacher Henrik, a söripar kiemelkedő alakja számára.

Az Andrássy (eredetileg Sugár) út kiépítése az egyesült főváros első nagyszabású és összehangolt építkezési projektje volt, alapvetően a bérházépítkezés céljait szolgálva. Az igényes lakásokat magukban rejtő épületek befektetői és első tulajdonosai a felső középosztály és a nagypolgárság tagjai voltak, az arisztokrácia viszont csak kis számban vált érdekelté az úton. Az arisztokraták főként ott építkeztek, ahol villaszerű beépítési módot alkalmaztak, azaz az Andrássy út Hősök teréhez közeli szakaszán, ahol az első valódi villaépületek álltak, önálló, elő- és oldalsó-hátsó kerttel övezve. Az Erdődy-villa az első ilyen épület volt, amely később a Semseyek, majd az amerikai Vanderbilt család tulajdonába került, amikor bővítés és alapos átépítés után a Széchenyi–Vanderbilt házaspár otthonaként szolgált. Mellettük br. Révay Ferenc és br. Edelsheim-Gyulai Lipót is villaépület tulajdonosa volt, továbbá az út soros beépítésű szakaszain egy-egy Andrássy- és Zichy-palota állt. Összességében az Andrássy út nagypolgári társadalmi karakterű maradt, bár néhány arisztokrata tulajdonos és lakó is megjelent a palotaépítkezések során.

Andrássy (Sugár) út 104., Erdődy-villa. A felvétel 1878 körül készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.184

Andrássy (Sugár) út 104., az Erdődy-villa emeleti szalonja. A felvétel 1878 körül készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.187

Adatok forrása: Fekete J. Csaba adatgyűjtése. 

Egyéb pesti arisztokrata paloták és palotabérházak

A város számos más pontján is találhatók arisztokrata kézben lévő, jellemzően palotabérházként funkcionáló épületek. Kiemelkedik ezek közül az Oktogon közelében álló Batthyány-palota, amelyet Hauszmann Alajos tervezett, és amely a mellette lévő bérházépülettel együtt alkotott impozáns tömböt. Hasonlóan említésre méltó a józsefvárosi palotanegyedtől néhány száz méterre fekvő Csekonics-palota a Kecskeméti utcában, a Szentkirályi utcai Károlyi Geraldine-féle palota, valamint a Károlyi család további palotái és bérpalotái az Alkotmány, a Ráday és a Zöldfa utcában. A város más részein találhatók a Zichyek palotája a Lőrinc pap téren, Pálffy János palotái a Kossuth (Hatvani) és Petőfi (Koronaherczeg) utcában, továbbá a kastély jellegű budai Karátsonyi-palota külön kerttel, a Széchenyi (akkor Ferenc József) téri Coburg-palota, és közelében a Mérleg utcai Andrássy-palota, amelyen Aladár és Manó grófok osztoztak. Szintén ide tartozik a Veres Pálné utcai Károlyi István-féle palotaépület, a Nádasdy-féle palotabérház a József körúton, valamint a Bajza utcai Csáky-palota.

Öt Pacsirta utca–Múzeum utca sarok, Károlyi Sándor palotája. Jobbra a Múzeumkert. A felvétel 1872 körül készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.172

Az eddigiekből is látható, hogy legalább félszáz, ha nem több arisztokrata palota épült az immár egyesült fővárosban. Egy részük egyúttal bérházként is működött, miközben a tulajdonosok időszakosan maguk is laktak az épület egy meghatározott részében, vagy külön bérházat emeltek palotájuk közvetlen szomszédságában. Az itt kialakított bérlemények a nagypolgári igényeknek feleltek meg, kivételt képezett a korábban, még a 18. században épült Orczy-ház, amely eredetileg bérházként jött létre, és a 19. században a frissen beköltöző zsidó közösség lakta, hasznosítva üzleti és közösségi célokra is, például boltok, kávéházak és imaházak számára. Szembetűnő a Károlyi nemzetség budapesti térfoglalása, amellyel egyetlen más főnemesi család vagy nemzetség sem tudott versenyezni.

Gyáni Gábor–Szilágyi Adrienn: Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon, 1700–1957.

Az adatvizualizációkat Minkó Mihály készítette.

Szakirodalom:

Dubniczky Zsolt: Főúri reprezentáció a pesti Festetics-palotában. In: ifj. Bertényi Iván, szerk.: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat…” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. ELTE Eötvös, Bp., 2012. 133–148.

Dubniczky Zsolt: A pesti mágnásnegyed kialakulása. PhD-értekezés. ELTE, Bp., 2012.

Fekete J. Csaba: A magyar főúri paloták és európai előképeik diszpozíciója a 18–19. századi városi környezetben. Építés – Építészettudomány, 49, 3–4 (2021) 289–328.

Gábor Eszter: Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota. Budapesti Negyed, (1993. Nyár) 56–78.

Hatolkay Árpád: A Nemzeti Múzeum körül kialakult palotanegyed története. Műemlékvédelem, 4, 3–4 (1960) 153–161.

M. Szücs Ilona: Palotanegyed a Józsefvárosban. Józsefváros Önkormányzata, Bp., é. n.

Révhelyi Elemér: A Károlyi-palota építésének története. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 2. kötet (1933) 87–103.

Váczi Piroska – Fekete J. Csaba: Főúri térrendszerek a dualizmus korában. In: Csáki Tamás – Hídvégi Violetta – Ritoók Pál, szerk.: Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok. BFL, Bp., 2009. 51–68.