2022 december 07.

Kutatók Éjszakája 2022. szeptember 30. (PÉNTEK)

Interaktív látogatás a DNS könyvtárban Mit csinál egy archeogenetikus? Hogyan lehet kiolvasni az akár több ezer éves csontokból származó genetikai információt?

Mit csinál egy archeogenetikus? Hogyan lehet kiolvasni az akár több ezer éves csontokból származó genetikai információt? Milyen következtetések vonhatók le a kapott eredményekből? Interaktív bemutatónk során választ adunk a felsorolt kérdésekre. Mindenki belebújhat egy „archeogenetikus bőrébe”, láthatóvá teheti a DNS-t és részt vehet egy izgalmas nyomozásban, amelyben a genetikai kódok útvesztőjében kalauzoljuk látogatóinkat.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
2 turnus (1,5 óra), max 24 ember/turnus

Indulás: 2022. szeptember 30. (péntek) 16:00 és 18:00 órakor

Regisztráció a Kutatók Éjszakája honlapján itt.

Helyszín:
Archeogenomika Intézet laborja

Kinek ajánljuk:
bárkinek kb. 16 éves kortól

Tudományág:
Genetika-biológia-antropológia

Programtípus:
Interaktív bemutató (feladatok)

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Archeogenomikai Intézet munkatársai

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Szabadulószoba Keresd az információkat az adattárban!

Amerikában találtak egy elhagyott házat, amit az érdeklődők  jó pénzért szeretnének megvásárolni, de nem tudják, hogy ki a tulajdonos, és így nem juthatnak hozzá. A házban kutakodva az egyik komód fiókjában rábukkantak egy iratra, amiből kiderült, hogy a ház egykori lakói magyarok lehettek. Újságírók vagytok, akiket azzal bíztak meg, hogy ezt kiderítsétek. Kaptatok egy fülest, hogy a BTK Néprajztudományi Intézet Archívumában tárolt dokumentumok között megtalálhatjátok a keresett adatokat. Sajnos a lelketlen és csavaros eszű adattáros, Gyuri nem segít senkinek, sőt sajátos kódrendszere alapján titkosítja az adatokat. Ezzel akarja biztosítani, hogy csak valódi néprajzosok férhessenek hozzá az érzékeny anyagokhoz. Kezdjetek hozzá mielőbb a kutatáshoz, mert szorít az idő: a biztonsági őr már elindult a protokoll szerinti épületbejárásra… szerencsére mindig a földszinten kezdi.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
4 turnus, 4-5 fős csoport, a játék időtartama 50 perc

Indulás: 2022. szeptember 30. (péntek) 16:00, 17:00, 18:00 és 19:30

Regisztráció a Kutatók Éjszakája honlapján itt.

Helyszín:
Néprajztudományi Intézet tanácsterme

Kinek ajánljuk:
gimnazista, egyetemista, felnőtt

Tudományág:
Néprajztudomány

Programtípus:
interaktív kutatójáték

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Turai Tünde, Szilágyi Zsolt

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Tenni vagy nem tenni? CRISPR-Cas9, avagy a géntechnológia alkalmazása az emberiség védelmében? Etikus-e mindent megtenni az emberiség érdekében, amihez vannak eszközeink?

A szúnyogok által terjesztett betegségekben évente több, mint 1 millió ember veszti életét. Génmódosított szúnyogok szabadon engedésével éppen ezekkel a betegségekkel szemben vesszük fel a versenyt.
A cél e betegségek visszaszorítása, emberéletek megmentése, azonban több ilyen mértékű és jellegű beavatkozás környezetre gyakorolt hatása kérdéses lehet.
Mi van, ha egész fajokat irtunk ki? Morálisan megengedhető-e az emberiség érdekében a bioszféra alakítgatása, s így az esetleges szuperölés is?

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
Ez az esemény előzetes regisztráció nélkül látogatható.

Időpont:
2022. szeptember 30. (péntek) 16:30-17:30

Helyszín:
HTK konferenciaterme

Kinek ajánljuk:
Középiskola, egyetemista, felnőtt

Tudományág:
Bioetika, biotechnológia, orvostudomány

Programtípus:
Előadás és beszélgetés

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Laki Beáta, Szebik Imre

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Európa Eldorádója Aranybányászat, pénzverés és ötvösművészet Erdélyben

A meghívott előadók megpróbálnák több aspektusból, interaktív eszközök segítségével (képi anyag vetítése többek között) körbejárni a kora újkori erdélyi gazdaság egyik fontos mozgatórugójának számító nemesércbányászat történetét. Szó lesz a korabeli technikai megoldásokról, a nemesércbányászatban rejlő financiális lehetőségekről, az erdélyi bányászat nemzetközi kapcsolódási pontjairól. Ezt követően pedig az érdeklődők megismerhetik, hogy a kitermelt érc milyen formában szolgálta a továbbiakban a fejedelmi állam érdekeit. Egyrészt értékes pénzérméket vertek belőlük, amelyek szavatolták Erdély viszonylagos függetlenségét, másrészt pedig a tárgyi kultúra fejlődését segítették elő, és szemet gyönyörködtető használati, kegytárgyak készültek belőlük.

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
Ez az esemény előzetes regisztráció nélkül látogatható.

Időpont:
2022. szeptember 30. (péntek) 18:00-18:50

Helyszín:
HTK K épület földszinti előadóterem, K11-12.

Kinek ajánljuk:
A kora újkori erdélyi történelem, régi pénzérmék iránt érdeklődőknek ajánljuk, 14 éves kor felett

Tudományág:
Történelem – régi pénzérmék, művészettörténet

Programtípus:
Előadás és kerekasztal-beszélgetés

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Mátyás-Rausch Petra (BTK TTI)
Kiss Erika (MNM)
Oborni Teréz (BTK TTI)

A középkorász boszorkány konyhája Hogyan vadássza le a középkorász a forrásokat, és miként kelti életre azokat?

Hogyan vadássza le a középkorász a forrásokat, és miként kelti életre azokat? Mit gondoltak a magyar királyról, a magyarokról a külföldiek? Mit jelentettek a ma is használatos fogalmak a középkorban? Hasonló vagy teljesen eltérő problémákkal küszködött a középkori ember, mint a ma embere? Valóban csak érdekházasságok köttettek a középkorban? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket taglaló előadások várják az érdeklődőket a középkorászok boszorkánykonyhájában.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
Ez az esemény előzetes regisztráció nélkül látogatható.

Időpont:
2022. szeptember 30. (péntek) 16:00-17:30

Helyszín:
HTK K épület földszinti előadóterem, K11-12.

Kinek ajánljuk:
A középkori magyar történelem iránt érdeklődőknek ajánljuk 14 éves kor felett

Tudományág:
Történelem

Programtípus:
Előadások, az utolsó előadás a kiállításhoz kötődő tárlatvezetés

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:

Levezető elnök: Weisz Boglárka

16.00 – 16. 15. Bácsatyai Dániel: Vérivó barbár, katonai géniusz, az első keresztény magyar vezér? Bulcsú arcai az egykorú forrásokban és a magyar történetírásban

16.15 – 16.30 Nógrády Árpád: Árpád-kori falvak nyomában (Középkori határjárások rekonstrukciója.)

16.30 – 16. 45 Csákó Judit: Nagy Lajos velencei háborúi a krónikások szemével: históriák és anekdoták

16.45 – 17.00 Kádas István: Mennyi van a rovásodon?

17.00 – 17.15 Horváth Richárd:  Hunyadi Mátyás, a legendák királya és a valóság

17.15 – 17.30 Neumann Tibor: Kincstartó István, Hampó úr és Györgyike kancellár. Névadás és ragadványnevek a késő középkori királyi udvarban

18:00 Tárlatvezetés Skorka Renátával a Mindennapi élet a középkorban c. kiállításban.

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Mindennapi élet a középkorban A kiállítás betekintést nyújt a középkori Magyarország hétköznapjaiba

A kiállítás betekintést nyújt a középkori Magyarország hétköznapjaiba. Megismerhető a középkori lakóháztípusok fejlődése; az ingatlannyilvántartás rendszere; az „iskolai” tananyag; a kézművesek termékei; a kereskedelem nyitott és zárt színterei; a fizetőeszközök rendszere; a kor gasztronómiája; a hadsereg és fegyvereik; a divat; a szabadidő eltöltésének módjai; a középkori ember lelki, vallási életében szerepet játszó szentkultusz.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
A program egész ideje alatt látogatható. A középkorász boszorkánykonyhája workshop utolsó előadása a kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetés lesz 18:00 órától Skorka Renátával.

Kinek ajánljuk:
A középkor élet iránt érdeklődőknek ajánljuk, 12–120 éves korig.

Tudományág:
Történelem

Programtípus:
Kiállítás

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Weisz Boglárka, Skorka Renáta

Helyszín:
Humán Tudományok Kutatóházának aulája

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Hogyan tovább? Krízisek, fordulópontok, túlélési stratégiák az elmúlt 12 000 évben – évezredek válaszai a kihívásokra a legfrissebb kutatási eredmények alapján

Az emberiség történetében nyomon követhető fordulópontok, korszakhatárok értelmezése nagy kihívást jelent a humán-, élet- és természettudományok számára egyaránt. Hogyan befolyásolták a kritikus események, kataklizmák az egyén sorsát a közösségeken, kultúrákon, népeken belül a különböző történeti korokban? Hogyan hatnak a hasonló események a mai kor emberére? Milyen tanulsággal szolgálhatnak a múltban lezajlott környezeti és társadalmi változások vagy krízisek a jövő emberi társadalmának?

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
Ez az esemény előzetes regisztráció nélkül látogatható.

Időpont:
2022. szeptember 30. (péntek) 18:00-19:30

Helyszín:
HTK konferenciaterem

Kinek ajánljuk:
Középiskola, egyetemista, felnőtt

Tudományág:
Történelem, régészet, társadalomtudományok

Programtípus:
Kerekasztal-beszélgetés

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Kulcsár Gabriella (BTK Régészeti Intézet), Oross Krisztián (BTK Régészeti Intézet), Zatykó Csilla (BTK Régészeti Intézet), Bollók Ádám (BTK, Régészeti Intézet), Mende Balázs Gusztáv (BTK Archeogenomikai Intézet), Rab Árpád (NKE Információs Társadalom Kutatóintézet), Samu Andrea (WWF Magyarország Alapítvány)

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Terep(ek) – A megismerés útjai Kamarakiállítás és előadások: a megismert társadalmak jellemzőiről, aktuális problémáiról, és a megismerésük során szerzett tapasztalatokról

A kulturális antropológia meghatározó kutatási módszere a terepmunka, amelynek során a kutató a lehető legközelebbről igyekszik megismerni az illető közösségek életét. A beilleszkedés alapvető feltétele a munkának és része egy ismerkedési folyamatnak, amelynek vannak korlátai, de amely fontos tanulságokkal szolgál a kultúrák közötti együttélés, egymás elfogadása, tisztelete terén. Az NTI Etnológiai Osztályának munkatársai egy kamarakiállítással, illetve a hozzá kapcsolódó előadásokkal mutatják be kutatásaik egy-egy kis szeletét. Beszélnek a megismert társadalmak jellemzőiről, aktuális problémáiról, és a megismerésük során szerzett tapasztalatokról.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
A kiállítás a program egész ideje alatt látogatható. Ez az esemény előzetes regisztráció nélkül látogatható.

Időpont:
2022. szeptember 30. (péntek) 16:00-18:40

Helyszín:
HTK Galéria

Kinek ajánljuk:
Középiskola, egyetemista, felnőtt

Tudományág:
Etnológia, kulturális antropológia

Programtípus:
Kiállítás, előadások

Tervezett program:

16:00-16:20 Sárkány Mihály: A munka szerepe az antropológus emberré válásában

16:20-16:40 Sz. Kristóf Ildikó: Terep, történelem, határok – Aby Warburg (1866-1929) nyomában az amerikai Délnyugaton

16:40-17:00 Vargyas Gábor: ’30 év után’. A viszontlátás keserédes öröme.

17:00-17:20 Sárközi Gyöngyvér Ildikó: Köztes lét

17:20-17:40 Mészáros Csaba: Ízek, szagok a világ leghidegebb lakott pontján. A májas csokitól a szaunák világáig

17:40-18:00 Nagy Zoltán: Ma hűvös van. Hőmérséklet-érzékelés Szibériában

18:00- 18:20 Szilágyi Zsolt: Hogyan egyeztessünk időpontot egy nomáddal?

18:20-18:40 Sántha István és Somfai Kara Dávid: Dél-szibériai és észak-turkesztáni epikus hangképek

Az előadások rövid kivonatai:

Sz. Kristóf Ildikó a 2010-es években kutatott amerikai indián rezervátumokon, és hallgathatta indián felsőoktatási intézmények – a lawrence-i Haskell és a University of Kansas – kurzusait. Előadásában egy német művészettörténész, Aby Warburg (1866-1929) 1895/96. évi arizonai és új-mexikói útját veszi szemügyre. Warburg fotóit és az azokból készült kiadványt a mai indiánok be kívánják tiltani – az előadás a miértekre keresi a választ.

Szibériáról szinte mindenkinek a hideg jut eszébe. De hogyan gondolkodnak a hidegről maguk a szibériai őslakos népek, hogyan érzékelik a hideget, hogyan látják és hallják azt, illetve milyen kifejezésekkel írják le? Erről beszél a nyugat-szibériai hantik példáján keresztül az előadásában Nagy Zoltán.

Egy néprajzi terepmunkának nemcsak színei, hangjai, eseményei vannak, hanem azáltal, hogy a kutató a terepen él – sajátos ízei is. Szemben a gasztrovloggerek íz- és ételkülönlegességeket kereső felfedezőútjaival, az antropológusok a terepmunka során inkább az ízérzékelés nyelvileg és kulturálisan gazdagon jelölt világát igyekszenek megismerni. Mészáros Csaba erre hoz példát az északkelet-szibériai szaha (jakut) konyha képekben és videókban bővelkedő bemutatásával.

Sárközi Ildikó Gyöngyvér tíz éve folytat kutatásokat a kínai sibék között. A kiállított fényképeihez írt előadásában egy barátság történetén keresztül mutatja be, hogy a küzdelmes hétköznapok hogyan formálják az emberi kapcsolatokat, a más(ik)ról való gondolkodást a terepen.

Vargyas Gábor az 1980-as évek végén végzett másfél éves terepmunkát egy közép-vietnámi hegyi törzs, a brúk között. Ezt követően 2018-2019-ben jutott vissza, ha csak néhány napra is, egykori kutatásai színhelyére. Előadásában az emberi kapcsolatok kultúrán, téren és időn átívelő melegségéről beszél, arról, hogy hogyan látta viszont néhány régi kedves brú barátját – konkréten három személy köré fonva az elbeszélés fonalát.

Szilágyi Zsolt először harminc évvel ezelőtt utazott Mongóliába. Az egyik első szó, amit meg kellett tanulnia a margás volt, ami azt jelenti ’holnap’. A nomádokkal való első találkozások során körvonalazódott lassan, hogy mit is jelent ez pontosan, és miért használják oly gyakran. Az azóta eltelt évtizedekben a nomádok élete korábban nem látott sebességgel, és mértékben változott, és ezzel együtt változott az időhöz való viszonyuk is. Az előadásban erről a változásról lesz majd szó, meg arról is, mennyire fontos, hogy kutatóként képesek legyünk alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.

Sántha István előadásában arról beszél, hogy mit jelent egy térség zaj ökológiája. Hogyan szerves részei a zajok a zenefelvételeknek? Mit lehet ezekből tanulni egy térségről? Hol a helye az epikus, és sámán zenének, a zenélésnek a természetes és nem természetes zajok rendszerében? Egy térség zenéje nem egy izolált rendszer. Hogyan szűrődnek bele egyes elemek, hogyan keretezi a befogadó ország zajvilága ezt. Mit lehet tanulni a közös zene visszahallgatásból egy térség (zene)kultúrájából? Hogyan lehet eredeti zene felvételek hallgatásán keresztül átjárni, közvetíteni térségek között, és hogyan lehet ekként hozzáférni tágabb értelmezési keretekhez?

Sárkány Mihály munka szerepe az antropológus emberré válásában című előadásában arról szeretne beszélni, hogy milyen nagy jelentőségű az együtt dolgozás, együttes munka abban, hogy az antropológus kívülállóból egyre inkább közénk illővé váljon (lásd Durkheim mechanikus szolidaritás), ami az emberi hozadék mellett fontos ismeretek forrása. Nem csak arról beszél majd, hogy hogyan vett részt a helybeliek életében, tevékenységében, hanem arról is, hogy hogyan vonta be őket a munkába. Példái Varsányból és Afrikából, főleg Rititiből valók.

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény kincsei Különleges tárgyak a gyűjteményből

Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény 2008-tól tartozik az MTA gyűjteményei sorába. A 2007-ben felszámolt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), közismert nevén „Lipótmező” pszichiátriai képtárának jogutóda. A gyűjtemény a BTK Művészettörténeti Intézet kezelésében muzeológiai és közművelődési feladatokat is ellátó kutatóhelyként működik. A Kutatók Éjszakáján egy-egy tárgy részletesebb bemutatásával készülünk, amit más alkalmakkor nem tárunk a látogatók elé. Az itt dolgozó munkatársak aktuális kutatásaik felől közelítik meg azokat a műveket, amiken keresztül reflektálni tudunk napjaink égető kérdéseire. Jelenleg zajlik a Jakab Irén-hagyaték kontextualizálása. A vele kapcsolatba hozható emlékek, munkája során használt eszköztára, előadásainak vizualizációja apropóján válogatunk néhány olyan munkát, amit beszélgetéseinkben igyekszünk több oldalról szemlélni. Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény dokumentációjának egyes elemei ugyancsak górcső alá kerülnek.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
A bemutató nem terjed ki a gyűjtemény egészére, speciálisan erre az éjszakára készülünk. 4 turnus (kb. 45 perc), max 10 fő/turnus

Indulás: 2022. szeptember 30. (péntek) 16:00, 17:00, 18:00, 19:30

Regisztráció a Kutatók Éjszakája honlapján itt.

Helyszín:
Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény

Kinek ajánljuk:
Egyetemista, felnőtt

Tudományág:
Művészettörténet, kutatástörténet, határterületi kérdések (Művészettörténet, recepciótörténet, szociológia, pszichológia)

Programtípus:
Speciális tárgybemutató

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Aknai Katalin, Faludy Judit, Perenyei Mónika

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

50 – évek, tárgyak, dokumentumok Egyedülálló és különleges épületbejárás a Magyar Tudományos Akadémia székházában, a Művészeti Gyűjtemény munkatársaival.

Egyedülálló és különleges épületbejárás a Magyar Tudományos Akadémia székházában, a Művészeti Gyűjtemény munkatársaival. A séta során térben és időben egyaránt mozgunk, olyan helyekre megyünk, ahová egyébként látogatók nem léphetnek be. A rendhagyó tárlatvezetés a harmadik emeletről indul, és érinti a legfontosabb adminisztratív és reprezentációs tereket. Egyes állomásai találkozások (egykor vagy még ma is meglévő, alkalmanként meghökkentő) (mű)tárgyakkal; feltérképezése azoknak a mindennapi problémáknak, amelyeket az (MTA/BTK) Művészettörténeti Kutatócsoport/Kutatóintézet/Intézet munkatársai évtizedek óta ellátnak az Akadémia műtárgyvagyonának, illetve az azt kezelő MTA Művészeti Gyűjteménynek a szakmai felügyelete során.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
Egy csoport, max. 30 fő. A vezetés időtartama kb. 1.5 óra.

Indulás: 2022. szeptember 30. (péntek) 16:00, 18:30

Regisztráció a Kutatók Éjszakája honlapján itt.

Helyszín:
Magyar Tudományos Akadémia székháza, Művészeti Gyűjtemény

Kinek ajánljuk:
Középiskola, egyetemista, felnőtt

Tudományág:
Művészettörténet, kutatástörténet, történelem, muzeológia

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Bicskei Éva, Albrecht Zsófia

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Tervezzünk közösen régészeti bemutatóhelyet! Közös gondolkodásra hívjuk az érdeklődőket, hogy a ma és a jövő kihívásainak is megfelelő irányba mozdíthassuk kutatásunkat.

A hosszúhetényi római kori villa (Baranya megye) főépületét Dombay János tárta fel 1940-ben. Tervei szerint régészeti bemutatóhelyet szeretett volna kialakítani, de ez sajnos nem valósulhatott meg. Néhány éve új fejezet nyílt a lelőhely életében. A maradványok tudományos újraértékelésén túl a régészeti bemutatóhely ötletének is helyt kívánunk adni. Napjainkban ugyanakkor komoly kihívást jelent a fenntarthatóság és az “attrakció” biztosítása, mi pedig ehhez széles szakmai és civil erőforrásokat igyekszünk megmozgatni. Programunkban a keretet biztosító előadások mellett közös gondolkodásra hívjuk az érdeklődőket, hogy a ma és a jövő kihívásainak is megfelelő irányba mozdíthassuk kutatásunkat.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
Előadásokkal keretbe foglalt kerekasztal beszélgetés. Ez az esemény előzetes regisztráció nélkül látogatható.

Időpont:
2022. szeptember 30. (péntek) 19:30-20:30

Helyszín:
K épület, földszint 11-12. terem

Kinek ajánljuk:
Középiskola, egyetemista, felnőtt

Tudományág:
Régészet, történelem, turisztika, építészet, muzeológia

Programtípus:
Előadás és kerekasztal-beszélgetés

Szereplő kutatók, meghívott vendégek:
Szabó Máté és Neményi Réka (régész), Firnigl Anett (tájépítész), Sági Gergely (építész), Papp János (népművelő)

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

beck&grecsó – “Hoztunk valamit magunkból” Beck Zoltán és Grecsó Krisztián zenés irodalmi pódiumestje

Bóbiták, Apokrifek és Balázsolások egy időutazós esten, ahol megidéződnek a mesterek, zene és irodalom találkozik és kiderül, milyen közösek a gyökereik.
Az írónál gitár van. A zenész meg felolvas. Grecsó Krisztián és Beck Zoli beszélgetnek, mert barátok, olvasnak, mert írnak, zenélnek, mert vannak dalaik.

Látogathatóság, látogatással kapcsolatos információk:
Az előadás időtartama: kb. 80 perc. A koncerten való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztráció a Kutatók Éjszakája honlapján itt.

Időpont:
2022. szeptember 30. (péntek) 20:30-22:00

Helyszín:
HTK konferenciaterem

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.