Életutak a Nyugatban 2023 március 12. – # Az irodalom rejtett hálózatai

Érdekelnek az adatvizualizációk?
🖱️ Látogass el a Kattanj a tudományra Tableau profiljára!

A Nyugat folyóirat 34 éves pályafutása során összesen több mint ezer szerző verses és prózai műveit adta közre 667 számában. Az évek során számos ifjú tehetség bukkant fel a folyóirat lapjain, némelyek csak rövid ideig voltak jelen, mások végigkísérték a lap életét a kezdetektől az utolsó lapszámokig.

A Nyugat és tíz kiemelkedő szerzőjének életútja

A Nyugat folyóirat jellemzően évi 24 lapszámmal jelent meg, ám az évek során sok esetben összevontak lapszámokat. Az első világháború végét, valamint Ignotus emigrációját követően megfeleződött a folyóirat évenkénti lapszámmegjelenése, a publikációk száma is mélypontra ért. A kezdeti éves lapszám 1921-ben áll vissza, majd kisebb ingadozások után 1931-től fokozatosan csökken a publikációk számával együtt. 1935-től évi 12 szám jelenik meg, majd 1941-ben a 8. számmal, Babits Mihály halálával a Nyugat pályája megszakad.

„Címlapnevek” a cikkek áradatában

Az alábbi áramlásdiagram a megjelent cikkek mennyiségének időbeli megoszlását mutatja. Színes sávok jelenítik meg azon tíz szerző publikációit, akik a folyóiratban a legaktívabbak voltak. A szerzők egyben a folyóirat (részint aktív, részint inkább tiszteletbeli) szerkesztői, „címlapnevei” is: Ignotus, Schöpflin Aladár, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Gellért Oszkár, Babits Mihály, Laczkó Géza, Kosztolányi Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, Illyés Gyula. Jól látszik, hogy e tíz alkotó írásai a folyóirat közleményeinek jelentős részét, mintegy negyedét, olykor harmadát teszik ki.

Az áramlásdiagram tulajdonképpen egy halmozott területdiagram, azonban az abszcissza (x tengely) középponti helyzete köré szervezve. Az áramlásdiagramok jellemzője, hogy valamilyen minőségi érték mentén mutatnak meg mennyiségi változást. A leggyakrabban ezek a változások időben zajló folyamatok, ebben az esetben például az egyes évek közötti kiadott lapszámok változását jelentik. Különleges diagramtípus, amely ívelt felületével és vonalaival kiemelkedik a megszokott adatvizualizációs eszközök közül. Ez a diagram d3.js keretrendszer segítségével készült, amely lehetővé teszi egyedi adatvizualizációk készítését.

A Nyugat folyóiratban megjelent írások (1908-1941)

Tíz kiemelkedő szerző életútja a folyóiratban

Az alábbi diagramok a legaktívabb tíz szerző által a folyóiratban közzétett művek (vers, elbeszélés, regény- vagy drámarészlet, tárca stb.) számát mutatja éves megoszlásban. A diagram felső része a Nyugat folyóiratban megjelent publikációikat mutatja, alsó része pedig az ezzel párhuzamosan megjelent fontosabb köteteiket helyezi el az idővonalon. (A kötetek kiválasztásában a forrásjegyzékben feltüntetett tudományos és bibliográfiai munkákat hívtuk segítségül.)

A Nyugat top 10 szerzőjét a következő szempontok szerint határoztuk meg: publikációik száma a folyóiratban, a Nyugatos életpálya hossza (összesen hány évben publikáltak a folyóiratban), valamint a szerzők „összekötő szerepe” a publikációs hálózatban. (A szerzők között a kapcsolatot a hálózatban a folyóiratszámokban való együttes publikálás jelentette. A leginkább összekötő szerepű szerzők azok, akiknek a hálózatban a legmagasabb a közöttiség centralitása. Erről lásd korábbi cikkünket, valamint Both Csabával közös poszterünket.)

A Tableau szoftverről

A következő diagramok a Tableau adatvizualizációs szoftver segítségével készültek, amely egy egyszerűen használható, nagyon sokrétű eszköz. Segítségével könnyen csatlakozhatunk különböző típusú adatforrásokhoz, adatbázisokhoz. Használata nem igényel programozói tudást, egyszerűen készíthetünk vele adatvizualizációkat. Az egyik első üzleti intelligencia szoftver, amelyet napjainkban már nem csak üzleti adatok megjelenítésére használnak, hanem oktatási és kutatási intézményekben is. Elterjedését egyrészt egyszerű használatának köszönheti, másrészt a rendkívül segítőkész és támogató közösségnek, amely az évek során kialakul. (További információ itt.)


A két legaktívabb szerző a Nyugat folyóirat pályafutása során Schöpflin Aladár és Babits Mihály volt – írásaik száma kiemelkedő a lapban, emellett rendszeresen, a folyóirat fennállásának teljes ideje alatt publikáltak, minden évben.

Schöpflin első aktívabb korszaka a folyóiratban 1916-tól indul, majd 1926-30 között éri el tetőpontját. A harmincas évektől többnyire évi 20-30 írással jelentkezik, ebben az időszakban keletkeznek Schöpflin fontos irodalomtörténeti munkái: 20. századi áttekintése, valamint Ady- és Mikszáth-könyve is. Babits Nyugatos pályája más ívet jár be: az első évben aránylag kevés, majd az azt követő három évben kimagaslóan sok írást tett közzé a Nyugatban. A következő két évtized már kiegyenlítettebb, mintegy 20-30 műve jelenik meg évről évre; versesköteteinek megjelenése is hasonló ritmust követ ebben az időszakban.


Maróthy Szilvia, Minkó Mihály

Források

Adat: https://github.com/marothyszilvi/nyugat

Both Csaba, Maróthy Szilvia és Minkó Mihály. „34 év – 342 név: A Nyugat folyóirat és szerzőinek életútja”. CEU Data Stories Exhibition, 2021. https://doi.org/10.5281/zenodo.4783550
Digitális Irodalmi Akadémia, https://pim.hu/hu/dia/.
Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2010.
Magyar életrajzi lexikon I–IV, főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994.
Széchenyi Ágnes. „Ő a magyar kritika”. Schöpflin Aladár. Budapest: Osiris–Ludovica, 2022.

*

A cikk a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban megvalósuló NKFIH Tudományos Mecenatúra Katt(anj) a tudományra! (MEC-N140829) projekt keretében készült.