Kultúrák találkozása. Ázsiai bevándorlók Magyarországon – Beszélgetés Knyihár Eszterrel és Végvári Kristóffal a Glossza 12. adásában 2022 január 27. – # Glossza

Mikortól beszélhetünk kínai és vietnámi közösségekről Magyarországon, s milyen dinamikák határozzák meg e csoportok működését? Előfordulhat az, hogy az oktatás tekinthető a legjobb magyar árucikknek Ázsiában? Milyen hasonlóságok és különbségek rajzolódnak ki a két népcsoport bevándorlási motivációiban és közösségként való működésében? Számos téma mellett ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a Glossza legújabb adásának vendégei, Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának hallgatója és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ázsia referense, a Magyar–Kínai és Magyar–Mongol Tagozatainak titkára. 

Remény egy jobb életre, európai színvonalú, kreatív és sokoldalú fiatalokat képző oktatásra vagy egyszerűen csak vágy a jó levegő iránt. Ezek csupán néhány azon motivációs tényezőkből, amelyek az 1960-as évektől kezdve évről évre több kínai és vietnámi bevándorlót vonzottak Magyarországra. Meglehet, hogy néhányan csupán „ugródeszkaként” tekintettek (vagy tekintenek még ma is) az itt töltött időre, mások viszont idővel beilleszkedtek a főváros, sőt sok esetben a kisebb települések adta keretekbe, miközben fokozatosan rendezték be új életüket. 

Bár azt gondolnánk, hogy Magyarország kevéssé ideális hely a bevándorlók számára, az ázsiai közösségek a különböző felmérések eredményei szerint jól érzik magukat itt, s a magyar társadalmat kifejezetten befogadónak tartják. Jelentős, tartósan itt élő hányaduk a nyelv mellett a magyar szokások egy részét is beépíti mindennapjaiba. Így fordulhat elő, hogy a holdújév mellett például sokan a karácsonyt is ünneplik. Ugyanakkor véletlenül sem kezelhetők a kínai és a vietnámi közösségek – mint az az adásból is kiderül – homogén csoportokként. 

S hogy mitől függ, hogy ezek a bevándorlók miként tekintenek választott új vagy ideiglenes otthonukra? Többek között az iskoláztatásuktól, attól, hogy még a rendszerváltás előtti generációk tagjaiként érkeztek egy biztosabb megélhetés érdekében vagy a vagyonosabb rétegek tagjaiként, akiket a 2010-es években vonzottak a különböző befektetési lehetőségek.

Az adás készítői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

A Glossza tizenkettedik adása meghallgatható a Spotify-on és a Soundcloudon.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.