Tenni vagy nem tenni? A génmanipuláció alkalmazása 2022 november 21. – # Glossza

Mi történik, ha egész fajokat irtunk ki annak érdekében, hogy megállítsuk egyes betegségek terjedését? Morálisan megengedhető-e a bioszféra alakítása az emberiség érdekében? Mindez milyen közvetlen hatással van az életünkre, és mit okoz a környezetünkben? A Glossza podcast 25. adásának vendégei Laki Beáta és Szebik Imre voltak.

A természet és az ember kapcsolata örök téma: elődeink alakították, formálták környezetüket, kezdetben a saját túlélésük érdekében, később életminőségük javításának céljából. A tudományos kutatások pedig újabban már azt is lehetővé teszik, hogy közvetlenül változtassunk egyes fajok génállományán, vagy akár még a sajátunkon is. Ennek köszönhetően a génszerkesztés a 2020-as évekre már mindennapi életünk részévé vált. A génszerkesztés kapcsán felmerülő bioetikai dilemmákat körüljáró Glossza-beszélgetésben a Kutatók Éjszakáján Laki Beáta, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetének tanársegéde, valamint Szebik Imre, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetének docense vettek részt.

A média kattintásvadász világában fontos a génmanipulációval kapcsolatos fogalmak tisztázása. A beszélgetőpartnerek kiemelték, hogy bár a kifejezéssel legtöbbször negatív kontextusban találkozunk, a metódusnak rengeteg pozitív hatása volt az elmúlt évtizedekben bizonyos örökletes, egyetlen gén által befolyásolt betegségek gyógyításában. Kevéssé ismert továbbá, hogy a cukorbetegek kezelésében mindennapi szinten alkalmazott inzulint is génmódosított baktériumok termelik.

A génmanipuláció tehát jóval többet jelent annál, hogy laboratóriumokban megváltoztatják bizonyos növények, állatok, esetleg emberek egy-egy génjét. A beavatkozás hosszabb távú célja egyértelműen az emberek életminőségének javítása. Története a DNS 1950-es évekbeli felfedezésével indult, a 2020-as évekre pedig az emberi gyógyászat elképzelhetetlenné vált e technológia alkalmazása nélkül. Természetesen a génmanipuláción alapuló terápiák is rejthetnek veszélyeket, éppen ezért kizárólag szigorú nemzetközi irányelvek szerint alkalmazhatók. Egy ilyen irányelv az öröklődésbe való beavatkozás tiltása, azaz a petesejtek és a hímivarsejtek módosítása.

Mind Laki Beáta, mind pedig Szebik Imre szemléletes példákkal illusztrálták azt, hogy a jövő milyen elképesztő terápiás lehetőségeket hozhat ezen a területen. Kiemelték továbbá azt is, hogy bár a génmanipuláció veszélyes lehet, korántsem szabad démonizálni. A génmanipuláció kapcsán felmerülő etikai aggályok természetesek, útvesztőjükben egy interdiszciplináris tudomány, a bioetika segít eligazodni.  A morális dilemmák bioetikai szempontból való mérlegelése a kutatók és orvosok számára is rámutat arra, hogy miként tudják az adott körülmények között a lehető legjobb döntést meghozni. Az egészségügyben és az élettudományok területén dolgozók munkájuk során szembesülhetnek olyan ambivalens helyzetekkel, amikor például dönteni kell, alkalmazható-e eutanázia, vagy egy-egy radikális beavatkozás hozzájárul-e a beteg gyógyulásához. Ezenfelül előfordulhatnak olyan sürgősségi helyzetek is, amikor mérlegelni kell, melyik beteg élvez elsőbbséget a segítségnyújtás terén. Az elmúlt két év világjárványa számos olyan döntéshelyzetet állított az orvosok elé, amikor a bioetika szempontjait figyelembe véve kellett határozniuk  a lélegeztetőgépek elosztásáról.

Megkerülhetetlen témaként szó esett az állatkísérletekről is, amelyek alkalmazását Laki Beáta szükséges rossznak ítéli meg. Szebik Imre arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy az állatkísérletek következményeként elpusztult állatok száma nagyságrendekkel kevesebb, mint azon állatoké, akiket az emberek elfogyasztanak. Mindkét kutató kiállt amellett, hogy az orvostudománynak folyamatosan törekednie kell a kísérletekben alkalmazott állatok számának csökkentésére, és az élő szervezet  alternatív eszközökkel történő helyettesítésére. Egyetértettek abban, hogy a tudománynak az állatok, állatfajok védelmét rövid- és hosszútávon is szem előtt kell tartania.

Az epizód felvételére a „Katt(anj) a tudományra!” projekt keretein belül került sor a Kutatók Éjszakáján 2022. szeptember 30-án. A felvétel a BTK YouTube-csatornáján is elérhető. 

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina (BTK Filozófiai Intézet) és Szilágyi Adrienn (BTK Történettudományi Intézet).

A Glossza huszonötödik adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon, illetve megtekinthető a YouTube-on.