A NAGY SZENT CSALÁD. SZENT ANNA KULTUSZA A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 2019 március 03. – # Mindennapok története

Nagy Emőke művészettörténész a keresztény hitvilág központi családtörténetén – Jézus szűkebb és tágabb családi viszonyain – vezeti végig az olvasót, különös tekintettel a legendák magyarországi képzőművészeti emlékeire.
A szerző a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa és a  kolozsvári Szent Mihály plébánia galériájának muzeológus munkatársa. 

A középkorban az egyik leggazdagabb szentkultusz Szent Anna alakja körül alakult ki. Mária édesanyjának, azaz Jézus nagyanyjának népi kultusza leginkább a termékenységhez kapcsolódott, és pogány elemeket is tartalmazott.  A polgárság és a nemesség körében Annát anya, nagyanya és matriarcha mivoltában tisztelték. A népi Anna-kultusz az idők során több mondával is egybemosódhatott, ilyen az erdélyi Szent Anna-tó legendája, mely valószínűleg újkori keletű. A magyar néphagyomány Kedd asszonyaként is nevezi Szent Annát életének fő eseményeire – születésére és halálára, illetve Szűz Mária születésére – emlékeztetve. A középkor végétől a keddet a szent tiszteletének ajánlották.