„…de a Penna napról napra szaporittya a konyhát” – Tudomány és tekintély a Teleki családban 2022 augusztus 31. – # Mindennapok története

Kollár Zsuzsanna, az ELTE BTK doktorjelöltje és a Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Lendület-Kutatócsoport tagja cikkében azt mutatja meg, hogyan szállt apáról fiúra a Teleki családban a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának eszméje.

Teleki László (1764–1821) még alig volt hétesztendős, amikor gyermekkori leveleskönyvébe bemásolta Szirákon élő nagyszüleinek írt első levelecskéit. Az egyikben arról számol be anyai nagyapjának, Királyfalvi Róth Tamásnak, hogy a katonai pályát óhajtja választani:

„Hogy ujjabanis jelét adhassam az irásban való előmenetelemnek és Fiui tiszteletemnek küldöm ezen Levelemet magam személyem helyett az udvarlásra, melyben most egyéb ujságot nem irhatok, hanem hogy én katonává szándékozom lenni, de még kezet nem adtam s nem is adok a Nagy Atyám Ur hire nélkűl noha eleget kinálgatott egy Verbungon lévő Scripsi Fráter valami Penna nevű Muskéttal. (…)”

Akárki is volt az illető, aki Pennával kínálta meg fegyver helyett a viccet még nem értő kisfiút, annyi bizonyos, hogy azonos véleményen volt a levél címzettjével, a papával, aki válaszlevelében a katonai pályával szemben egyértelműen a tanulás mellett foglalt állást:

„Kedves Latzi Unokátskám!

(…) Mind a két rendbéli leveleddel meg őrvendeztetem látván szép gyakorlásodat az írásban, tovább is járj el abban, ’s tanulásban magadat jövendőbéli hasznára ’s előmeneteledre. Inkabb tanulj, hogy sem katonának meny. Ritkan hozott katona valamit élelmire magával haza, sőt amije volt is onnan hazul azt a Papásokkal [értsd: pajtásokkal – K.ZS.] győzte el-kőlteni; de a Penna napról napra szaporittya a konyhát, azért te tsak ahoz tartsd magad, ’s tanulj hogy hasznát vehessed. (…)”