HALÁL A ZRÍNYIEK CSÁKTORNYAI VÁRKASTÉLYÁBAN? 2023 január 18. – # Mindennapok története

Ridovics Anna, a Nemzeti Múzeum munkatársa cikkében azt vizsgálja, hogy a Zrínyi család tagjai számára mit jelentett a hősi halál vállalása, milyen emlékei maradtak meg a halotti kultusznak, és vajon ezek közé sorolható-e az egykor Zrínyi-relikviaként katalogizált Mors figura kabinet szobra. A cikk a Sorsfordító virtuális családtörténeti kiállításhoz kapcsolódik, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös projektjeként készült.

Mors

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének legelső darabjai közé tartozik egy bronz kisplasztika, amely brutális naturalizmussal formálja meg a Halál allegóriáját. Az oszló testű csontváz kezében homokórát emel, másik kezével kaszáját lendíti (m: 32,5 cm sz: 16 cm). Az anatómiai pontosság igényével ábrázolt álló alak vékony talplapon áll, amit feketére lakkozott fa posztamensre csavaroztak. Az 1825-ös első múzeumi katalógus, a Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici szerint Marczibányi István vásárolta meg műgyűjteménye számára a szobrot, amely egykor a Zrínyiek csáktornyai régiségei közé tartozott. Az ő örököseinek adományaként került a Mors figura a múzeumba 1810 után.

Mors, a Halál allegóriája, augsburgi mester (?), 16. század vége vagy 17. sz. eleje, bronz kisplasztika
Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: Cim. Sec. II. IX.5.
Rosta József felvétele

Miller Jakab Ferdinánd a katalógusban még további kilenc tárgyat kapcsol a Zrínyiekhez: köztük aranyozott ezüsttárgyakat (Szarvas, Nautilus serleg), érmeket (Dürer, Jagelló Anna, V. Károly portréja), II. Lajos miniatűrjét. Jelenleg nem ismerünk olyan dokumentumot, amely alapján ezt a származást igazolni tudnánk. Miller hivatkozik a Verzeugnu(i)s Srinischer Kunst – Stücker, Merkwürdigkeiten, Steine, etc… című iratra, ezt azonban még nem sikerült beazonosítani.

A továbbiakban arra keressük a választ, elképzelhető-e, hogy ez a tárgy valóban a Zrínyiek tulajdonában volt. Ha igen, akkor vajon kinek az idején kerülhetett (volna) be a gyűjteménybe és mikor kerülhetett el onnan? Hogyan alakult ki a német terminológiával „Tödlein”-nek nevezett kisplasztika „Halálocska” műfaja? Mi volt a szerepe ezeknek a szobroknak a 16–17. századi főúri Kunstkabinetek világában?

Tovább olvasom

*

A cikk a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban megvalósuló NKFIH Tudományos Mecenatúra Katt(anj) a tudományra! (MEC-N140829) projekt keretében készült.